Itt és most, a szemünk láttára rendeződik át a munkaerőpiac: az emberek többsége nem kér az irodai munkavégzésből, és nem csak a gen-Z tartja reálisnak a 900 ezres havi nettót. Sokan tesznek is a korrekt bér eléréséért: a The Bright Academy pályaválasztási felmérése túl van a tízezer kitöltőn. Ebből kiderül, hogy a válaszadók egyharmada készül elhagyni az elvárásait nem teljesítő munkaadóját, akinél épp dolgozik.
A munkáltatóknak muszáj tartaniuk a munkaerőpiac sportos tempóját a fluktuáció csökkentése érdekében. Már csak azért is, mert vallottak a munkavállalók: sokan keresnek munkát a meglévő mellett, az elavulttá vált rendszereken kívül gondolkodnak, és nem kérnek az irodai létből. A The Bright Academy pályaválasztási felmérése több oldalról világít rá: az eddigieknél sokkal nagyobb erőforrást kell arra szánni, hogy a munkavállalóra szabják a pozícióját.
Ronga Lilla, a The Bright Academy alapítója elmondta: három éven keresztül futtatták a pályaválasztási tesztüket, a nagyívű kutatás most érte el a tízezredik kitöltést. Így olyan átfogó képet nyújtanak a munkavállalók és vállalkozók világáról, ami gondolatébresztő mindenki számára. A trendek egyértelműek: egyre többen keresik az önazonos karrier lehetőségeket, a helyfüggetlen munkavégzést és a vállalkozói létet.
Érdekesség, hogy a válaszadók csak 31%-a pályakezdő, a többség már rendelkezik munkatapasztalattal. Sokan állnak karrierváltás előtt, ezzel párhuzamosan viszont romokban az önbizalmuk.
Esélytelennek érzik magukat
A kitöltők 35%-a érzi úgy, hogy nincs sok esélye egy állásinterjún, ezzel párhuzamosan pedig a kitöltők több mint fele szerint nem elég megnyerő az önéletrajza.
Ronga Lilla, a The Bright Academy alapítója számára ezek megdöbbentő adatok. “Ez nem csak a munkaerőpiaci versenyről szól, hanem egy mélyebb önbizalomhiányt tükröz. Hiszek abban, hogy a megfelelő önismereti munka és támogató közösség segíthet ezen változtatni” – fűzte a felméréshez.
Az önbizalomhiányt nem csak a képességek valós hiánya okozza, de az tény, hogy a kitöltők 33%-a egyáltalán nem beszél angolul, ami a globális munkaerőpiacon komoly hátrányt jelenthet. Ronga Lilla szerint ez is mutatja, hogy óriási hangsúlyt kellene fektetni az idegennyelv-oktatásra.
Képzés és átképzés – sokan lelépnének
Egyébként sokan képzik magukat. A válaszadók közel 70%-a az online, önálló tanulást részesíti előnyben – a rugalmasság és a saját tempó követése jelenleg fontosabb a kitöltőknek, mint a közvetlen segítségnyújtás vagy kérdezési lehetőség.
A válaszadók több, mint 30%-a jelenlegi munkája mellett keres állást, majdnem 60% pedig azért tanul, hogy aztán vállalkozó vagy szabadúszó lehessen.
“Ez azt is mutatja, hogy egyre többen keresik az önfejlesztés lehetőségét az oktatási rendszer korlátain túl. A kérdés az, hogy mennyire kapnak ehhez valós támogatást?” – fűzte hozzá Ronga Lilla, a felmérés vezetője.
Nem kérnek a bejárásból
A kitöltők válaszai alapján a modern munkavégzés egyértelműen az otthonról vagy helyfüggetlenül végezhető munkák felé tolódik. Több mint 36% otthonról vagy saját irodából dolgozna legszívesebben, 34% pedig a helyfüggetlen munkavégzést részesíti előnyben.
10 ezerből csak 6% válaszolta azt, hogy szeretne hagyományos céges irodaházban dolgozni.
“Érdekes látni, hogy a 34% helyfüggetlen munkát szeretne, és mindössze 6% választana hagyományos céges irodát. Ez is azt mutatja, hogy a munkaerőpiac drasztikusan átalakul – a rugalmasság és az önállóság egyre fontosabb szempontok” – mutatott rá Ronga Lilla.
Ide kapcsolódik még a kérdés, ki milyen munkastílusban szeret dolgozni. A többség, 58% egyedül végezné a munkáját, 42% válaszolta azt, hogy inkább csapatban dolgozna.
A munkáltatók struccpolitikája
A válaszadóknak csupán 1% -a volt, aki céges tréning keretein belül adta le válaszát. Rongáék szerint ez azt sugallja, hogy a hazai cégek még nem fektetnek kellő hangsúlyt az egyéni fejlődést célzó képzésekre.
“Megdöbbentő látni, hogy csupán 107 ember vett részt a tesztben céges tréning keretein belül. Ez felveti a kérdést: a munkaadók vajon elegendő hangsúlyt fektetnek-e a dolgozóik fejlődésére? Egy jól képzett, motivált munkavállaló sokszorosan megtérülhet a cég számára is” – utalt a legalapvetőbb HR-fogásra: a munkaerő megtartásának fontosságára.
Kommunikáció és problémamegoldás mint erősség
A felmérés azt is vizsgálta, hogy milyen képességeikben érzik magukat a legjobbnak a válaszadók. Eszerint főként a kommunikáció és az együttműködés terén érzik magukat erősnek a munkavállalók. Azért is érdekes ezt látni, mert rávilágít, hogy az önálló munkavégzés és home office során is lehet közösen gondolkodni, nem ezen múlik a csapatszellem.
Sokan gondolják úgy, hogy a koordináció, a logisztika és a tervezés az erősségük, kreatív problémamegoldóból is sokan vannak a piacon, illetve analitikus gondolkodóból is van pár a válaszadók közt.
Értékes munkát végezni
Nem csak a fiataloknak, az idősebbeknek is fontos az, hogy lássák, a munkájukkal nem csak profitot, értéket is teremtenek. A kitöltők 42%-a nyilatkozta azt, hogy szeretné látni, hogy a munkája mások számára is hasznos,17% szerint pedig az egyedülálló, kézzel fogható eredmények a legfontosabbak.
600.000 – 900.000 forint közötti nettó bér az elvárás
Sokan vetik a Z generáció szemére, hogy a valóságtól elrugaszkodott bérigényekkel érkeznek a munka világába. A teszt szerint ez megdőlni látszik, mert nem csak a pályakezdő fiatalok szerint reális a millióhoz közelítő nettó bér. A kitöltők több mint a fele 600-900 ezer közötti nettó bért céloz meg, 30% szerint elfogadható a 300-600 ezer forint közötti nettó fizetés, majdnem 17%-ban pedig 900 ezer forint fölött szeretne keresni.
A három évet felölelő kutatás felrázza a munkaerőpiacot azzal, hogy a magyar munkavállalók és vállalkozók gondolkodásába ad betekintést. Ugyan van bizonytalanság a vállalkozói/munkavállalói oldalról, sokan mégis megkezdték az átképzésüket, hogy önazonos munkát végezzenek. Ez egyfajta figyelmeztető jel is: a munkáltatóknak érdemes gyorsan és nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy megtartsák a jó munkaerőt.
