Te is úgy érzed néha, hogy a kommunikációd nem pont úgy sül el, ahogy szeretnéd? Talán nem mondod el határozottan, amit gondolsz, vagy épp ellenkezőleg, túl hevesen fejezed ki magad? Ha igen, akkor nem vagy egyedül ezzel. A nem asszertív kommunikáció – legyen az passzív, agresszív, vagy passzív-agresszív – komoly kockázatokat rejthet magában, mind a személyes, mind a munkahelyi kapcsolatainkban. Lássuk, milyen buktatókra kell figyelnünk, és hogyan kerülhetjük el ezeket!
Mi is az a nem asszertív kommunikáció?
Először is tisztázzuk: mi számít nem asszertív kommunikációnak? A passzív kommunikáció során az ember nem áll ki magáért, nem fejezi ki egyértelműen véleményét vagy igényeit. Az agresszív kommunikáció esetén viszont a saját álláspontot erőszakosan, mások figyelembevétele nélkül próbáljuk érvényesíteni. A passzív-agresszív kommunikáció egyfajta keveréke a kettőnek: látszólag elfogadunk valamit, miközben közvetett módon mégis ellenállunk vagy szabotáljuk azt.
A nem asszertív kommunikáció kockázatai
1. Félreértések és konfliktusok: Ha nem fejezzük ki világosan, mit gondolunk vagy érzünk, az könnyen félreértésekhez vezethet. Ezek a félreértések pedig gyakran felesleges konfliktusokhoz vezetnek, amik elkerülhetőek lennének egy asszertív kommunikációval.
2. Csökkent önbizalom: Ha folyamatosan passzív módon kommunikálunk, az hosszú távon ronthatja az önbizalmunkat. Azt az üzenetet közvetítjük magunk felé, hogy a véleményünk nem számít, ami negatívan befolyásolhatja az önbecsülésünket.
3. Stressz és belső feszültség: Az agresszív vagy passzív-agresszív kommunikáció gyakran stresszhez és belső feszültséghez vezet, mivel ezek a kommunikációs formák nem építik, hanem rombolják a kapcsolatokat.
4. Megromlott kapcsolatok: A nem asszertív kommunikáció hosszú távon károsíthatja a kapcsolatainkat, legyen szó családról, barátokról vagy munkatársakról. Az emberek kevésbé fognak bízni bennünk, ha állandóan agresszíven vagy passzívan viselkedünk.
Hogyan kerüljük el a nem asszertív kommunikáció csapdáit?
1. Ismerd fel a kommunikációs stílusodat: Első lépésként fontos felismerni, melyik nem asszertív kommunikációs formát használod leggyakrabban, és milyen helyzetekben.
2. Gyakorold az „Én-üzeneteket”: Az „Én úgy érzem…” kezdetű mondatok segíthetnek abban, hogy világosan, de nem támadó módon fejezd ki magad.
3. Fejleszd az aktív hallgatás készségedet: Az aktív hallgatás segít megérteni mások álláspontját, ami elősegítheti az asszertív kommunikációt.
4. Kérj visszajelzést: Kérj visszajelzést a kommunikációdra vonatkozóan a környezetedtől. Ez segíthet objektíven látni, hol és hogyan javíthatod a kommunikációs készségeidet.
A nem asszertív kommunikáció komoly kockázatokat rejthet, de szerencsére van mód a változtatásra. A fenti tippekkel és egy kis önismerettel jelentősen javíthatsz a kommunikációs készségeiden, így harmonikusabbá teheted a kapcsolataidat, csökkentheted a stresszt, és növelheted az önbizalmadat. Ne feledd, a változás nem történik meg egyik napról a másikra, de minden kis lépés számít!